Sokan hallottak a megszállt palesztin területeken zajló eseményekről, az agresszív telepesekről. Azonban az elfogult és előítéletes magyar média miatt nem mindenkihez jut el a teljes kép.
A cionisták által létrehozott telepesmozgalom célja, hogy kiűzzék a megszállt területeken élő palesztinokat földjeikről, elfoglalják azokat, és helyükön zsidó telepeket hozzanak létre. 1948-ban Izrael megalapításához 750000 palesztint űztek el földjeikről, 10 palesztin várost és 405 falut töröltek el a föld színéről. Ugyanezt az 1967-ben elfoglalt palesztin területeken nem lehetett hivatalos állami módszerekkel megcsinálni.
A mozgalom az 1967-es háborút követő években kezdte meg tevékenységét. A palesztinok már a kezdetektől fogva felismerték a veszélyt, és minden rendelkezésükre álló eszközzel ellenállást tanúsítottak.

Fiatal palesztinok vonulnak Sakhninből Deir Hannába a Föld napi tűntetésen 1983. március 30-án
Ennek az ellenállásnak az első jelentős megnyilvánulása az 1976. március 30-án „Föld Napja” néven ismert tüntetéssorozat volt, amelyre a palesztinok a mai napig minden évben megemlékeznek. Az 1976-os Föld Napja esemény érdekessége, hogy azokat az 1948-as területeken élő palesztinok indították el, de minden palesztin részt vett rajtuk.
A tipikus betelepépítési folyamat:
Először egy cionista zsidó elmegy az előre kiszemelt helyszínre, és ott felállít egy sátrat. A palesztin földbirtokos ezután odamegy hozzá, és megpróbálja meggyőzni arról, hogy ez az ő földje, hogy az ő ősei folyamatosan ott éltek, élnek 5000 éve, de hiába. Ebben a pillanatban megjelenik a cionista hadsereg, éjjel-nappal védve az egyetlen egy telepest. Néhány nap múlva megérkezik egy hatalmas teherautó, egy lakókonténerrel, majd azonnal az áram, majd a víz be lesz kötve ingyen. Amint áram és víz elérhető, megjelenik egy másik telepes, majd egy harmadik, és így tovább. Aszfaltutakat építenek, és egy régi nevet választanak, gyakran egy szomszédos palesztin falu nevének eltorzított héber változatát. A palesztin földbirtokosok minden esetben hiába tiltakoznak, és a telepesek általában erőszakkal kezdik elüldözni őket a területről. Verik és rúgjak, és ha a palesztin önvédelemből kezet emel, a katonák természetesen azonnal közbelépnek ellene, verik és általában lőnek.

A cionista törvények úgy vannak kialakítva, hogy csak a hadsereg avatkozzon be a palesztinok ellen, mert az megszállt területeken történik és rájuk katonai törvények vonatkoznak, és mindig jelen vannak a katonák. A cionista telepesek ellen viszont csak a cionista rendőrség avatkozhat be, hisz rájuk a polgári törvények vonatkoznak, de a rendőrség soha nincs ott; egyébként gyakorlatban a rendőrség is a palesztinok ellen lép fel.
Csalással és törvénytelen módszerekkel próbálják megszerezni a földeket:
- Amerikában az amerikai cionisták kémkednek az ott élő palesztinok után. Információkat gyűjtenek a körülményeikről, palesztin rokonaikról és Palesztinában levő élő helyükről. Ha tudomást szereznek egy földet öröklő szülei haláláról, vagy arról, hogy egy földterület valaki nevére van bejegyezve, tervet eszelnek ki annak lefoglalására. Egy ügyvéd segítségével saját nevükre adás-vételi szerződést hamisítanak az illető személlyel, azt közjegyzővel hitelesíttetik Amerikában, Palesztinába utaznak majd benyújtják a cionista hatóságoknak. A bíróság döntést hoz a javukra, bírósági ítélet révén a föld tulajdonjoga a csalárd telepesre száll. Amikor az eredeti földtulajdonos, általában túl későn, fedezi fel az új helyzetet, jogi úton próbálja visszaszerezni jogait, de sikertelenül. A bírák cionisták és az ügyvédek többnyire azok is, az eljárások évekig tartanak, és rendkívül költségesek.
- A hadsereg is részt vesz a földelkobzásban: sok esetben a célzott földterületeket nem lehet a szokásos telepesi módszerekkel elfoglalni, és ilyen esetekben a cionista hadsereg avatkozik közbe két varázsmondattal: „zárt katonai övezet” és „biztonsági okokból el kell foglalni”-nak nyilványítja a területeket. Senki sem magyarázta el soha ezeknek a homályos kifejezéseknek a jelentését, de ezekkel módszerekkel is kobozzák el a földeket, a legrosszabb esetben hallgatnak, nem beszélnek többet róla. Csak akkor veszi észre a palesztin tulajdonos a jelenlétüket, amikor elmegy a földjére, hogy elvégezze a szokásos mezőgazdasági munkákat, és ott találja a hadsereget, amely megakadályozza a belépését a földjére. A jobb esetben a bejelentés egy héttel korábban történik, a falumecset ajtajára függesztenek egy papírt rajta felsorolva az elfoglalandó telkek földtulajdonosok nevét és telekszámát meg egy helyszíni szemle dátumát. A megbeszélt időpontban minden földtulajdonos előkészíti a tulajdonjogát igazoló dokumentumokat, és a helyszínre megy. Megérkezik egy katonai helikopter, egy katonatiszt leszáll róla, és megkezdi a dokumentumok vizsgálatát. Egy idő után bejelenti, hogy ezek nem a szóban forgó földek, hanem a szomszédos földek, és mivel senki sem emelt időben kifogást, ezek a földek a cionista államhoz tartoznak már.
A cionista Bíróságok és a palesztinok közti viszony:
Elméletben lehet cionista bíróságokhoz fordulni, de a gyakorlatban hiábavaló.
- Az ingatlan értékének 20%-át előre kell befizetni. Az ingatlan értékét a bíróság értékbecslője határozza meg, amely általában Tel-Aviv központjában érvényes árakon alapul, nem pedig a terület piaci értékén. Senki sem akar ilyen összegeket fizetni, amelyeket akkor sem kapja vissza, ha lenne ennyi a pénze, álalában ennyi pénzük nincs az embereknek.
- A palesztinok számára a pervesztés valószínűsége gyakorlatilag garantált. Így sokszor a palesztinok nem fordulnak bíróságokhoz.
A palesztin földek elfoglalásának egyéb módszerei:
- Minden állami és közterület, amely a korábbi brit és jordániai államok nevére volt bejegyezve, a cionista állam foglalt el.
- A távollévő palesztinok tulajdonáról szóló törvény: 1967-ben, a palesztin területek megszállása után a cionista állam új törvényt hozott, amely kimondta, hogy minden távollévő palesztin földje a cionista állam tulajdonába kerül. Sok palesztin akkoriban és most is arab országokban dolgozott, különösen az Öböl-államokban, ahol tanárként, mérnöként és orvosoként dolgoztak. Például a palesztin vendégmunkások és családjaik Kuvait lakosságának 42%-át tették ki a 80-as években. Az otthoni ingatlanaikat a cionista állam elkobozta, a haza térésüket megtiltotta vagy csak rövid látogató időre engedte őket vissza.
A cionista telepesek egyre durvább és kegyetlenebb taktikákat alkalmaznak:
Ciszjordániában a telepeseknek az elmúlt években körülbelül száz palesztin közösségben sikerült a palesztin lakosokat részben vagy teljesen kitelepíteniük földjeikről. Ezt fegyveres támadásokkal, ostromokkal, fizikai bántalmazással, a mindennapi élet súlyos korlátozásával, vagyonlopással, állatállomány leölésével, vízvezetékek elzárásával vagy megrongálásával, vízforrások, kutak bebetonozásával, elektromos vezetékek elvágásával, utak lezárásával és más embertelen módszerekkel érték el, együttműködve a cionista állammal és hadsereggel. Az elmúlt hónapokban új megközelítést alkalmaztak, amely a palesztin falvak életének szoros megfigyeléséből áll, nagyobb figyelmet fordítanak a falvak szélén található házakra, megtámadják ezeket a házakat, amik stratégiai fontosságú helyeken vannak, ostrom alá veszik őket, és elszigetelik őket a külvilágtól, ahogyan ez az elmúlt három hétben Qusrában is történt.
Qusra falu esete
Qusra egy 5500 lakosú falu Ciszjordánia középső részén, Nablusztól dél-keletre található. Az oslói egyezmény értelmében területének 50%-a a B, a fennmaradó 50%-a pedig a C zónába esik. 2014-ben a cionista állam 17 700 négyzetmétert foglalt el a faluból, hogy új települést építsen, lebontva az összes nagy támfalat, amik a lejtős földeket támasztották fel. A falut ma három cionista település veszi körül, a telepesek pedig 2400 ősi olajfát pusztítottak el és 400 embert megsebesítettek a lakosok közül.
2026. augusztus 8-án sok fiatal zsidó telepest küldtek a szélső-jobboldali zsidó miniszterek qusra faluba. A cionista telepesek 3 családi házat ostromoltak a falu szélén, elvágták az áramot, a vizet, eltorlaszolták az utakat. Szóval elzárták a 3 családot a világtól. Öt napig se élelmiszert se vizet nem engedtek be. Persze a hírek terjedése eredményeként felvonult a náci cionista hadsereg, kihirdette, hogy a telepeseket fogja eltávolítani a helyszínről, nem ez történt. Helyette 14 közeli palesztin házat kiürített, laktanyának használva ezeket a bútorokat tönkretéve. A hadsereg sok palesztin embert letartoztatott, kihallgatott, egyetlen egy telepest se tartoztatott le vagy távolított el. A hadsereg és a telepesek macska-egér játékot játszottak, játszanak. A telepesek még ott vannak most is. Azt hangsúlyozni kell, hogy minden telepesnek van fegyvere, éles lőszerrel lőnek minden palesztin embere, aki védekezni próbál. Sok civil szervezet próbálta megközelíteni a helyszínt, ezek közül zsidó szervezetek is voltak, hiába, a hadsereg nem engedte őket a területre. A polgármesteri hivatal dolgozói közben a vizet és az áramot próbálták visszaállítani, nem engedték őket. A nyolcadik napon az ENSZ egyik szervezetének UNICEF-nek sikerült bejutnia az ostromolt házakba, némi élelmiszert és vizet biztosítva az embereknek. Az ostromolt palesztinok elküldték a gyerekeket rokonokhoz, a felnőttek megesküdtek, hogy csak halottan hagyják el az otthonaikat. Ez az egész nem néhány kamasz cselekedete, hanem a cionista állam tervezett föld szerzési politikája, amit a nemzetközi kritika elkerülése végett, tervezetten így hajt végre.
Kuszra nem egyedi esett, csak azért kapott média visszhangot, mert az ostromolt házak egyik tulajdonosa amerikai állampolgár, hazament és amerikai zászlót állítot fel a háztetőre. Most is ott van, mert a cionista hadsereg nem engedte őt kijönni a házból.
Ez a palesztinok kálvárjája, amiről a keresztény Magyarország nem beszél, sőt segít a telepeseknek. A telepesek főnökét Mair Dagant Szijjártó Péter hívta meg Magyarorszára, fényképet osztott meg a facebook oldalára, azzal a mondattal, hogy ”meeting Ciszjordánia polgármesterével”.
