Jeruzsálem státusza
- elítélte Izrael „Jeruzsálem-törvényét”, amely egész Jeruzsálemet Izrael fővárosának nyilvánította.
- Felszólította az államokat, hogy ne helyezzék nagykövetségüket Jeruzsálembe.
Ez a határozat az egyik legfontosabb ENSZ-dokumentum Jeruzsálem ügyében, mert kifejezetten kimondja, hogy a nemzetközi közösség nem ismeri el az izraeli annexiós lépéseket Kelet-Jeruzsálem tekintetében, és felszólította az álllamokat nagykövetségeik kivonására a városból.
Fordítás:
ENSZ BT 478. számú határozat (1980)
Jeruzsálem státuszáról
A Biztonsági Tanács,
- emlékeztetve 476. (1980) számú határozatára;
- ismételten megerősítve, hogy terület erő alkalmazásával történő megszerzése elfogadhatatlan;
- mélységes aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy az izraeli Kneszet olyan „alaptörvényt” fogadott el, amely a Szent Város, Jeruzsálem jellegének és jogállásának megváltoztatását hirdeti, valamint az ebből fakadó béke- és biztonsági következmények miatt;
- megállapítva, hogy Izrael nem tett eleget a 476. (1980) számú határozatnak;
- ismételten megerősítve azon szándékát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának megfelelően megvizsgálja a 476. (1980) számú határozat teljes körű végrehajtását biztosító gyakorlati eszközöket és lehetőségeket arra az esetre, ha Izrael továbbra sem teljesíti kötelezettségeit;
1. A leghatározottabban elítéli Izrael Jeruzsálemre vonatkozó „alaptörvényének” elfogadását, valamint azt, hogy Izrael nem hajlandó eleget tenni a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak.
2. Megerősíti, hogy e „alaptörvény” elfogadása a nemzetközi jog megsértését jelenti, és nem érinti a polgári személyek háború idején való védelméről szóló, 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezmény további alkalmazását az 1967 júniusa óta megszállt palesztin és más arab területeken, beleértve Jeruzsálemet is.
3. Megállapítja, hogy Izrael mint megszálló hatalom által hozott valamennyi törvényhozási és közigazgatási intézkedés, valamint minden olyan cselekmény, amely megváltoztatta vagy meg kívánja változtatni Jeruzsálem Szent Városának jellegét és jogállását, különösen pedig a Jeruzsálemre vonatkozó legutóbbi „alaptörvény”, semmis és érvénytelen, ezért azokat haladéktalanul vissza kell vonni.
4. Megerősíti továbbá, hogy ez a lépés súlyos akadályt jelent az átfogó, igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtésének útjában.
5. Úgy határoz, hogy nem ismeri el sem a szóban forgó „alaptörvényt”, sem azokat az egyéb izraeli intézkedéseket, amelyek e törvény következményeként Jeruzsálem jellegének és jogállásának megváltoztatására irányulnak, és felszólítja:
a) valamennyi tagállamot, hogy fogadja el ezt a döntést;
b) azokat az államokat, amelyek diplomáciai képviseletet létesítettek Jeruzsálemben, hogy vonják ki e képviseleteket a Szent Városból.
6. Felkéri a főtitkárt, hogy 1980. november 15. előtt terjesszen jelentést a Biztonsági Tanács elé e határozat végrehajtásáról.
7. Úgy határoz, hogy továbbra is napirendjén tartja ezt a súlyos helyzetet.
A Biztonsági a 2245. ülésén fogadta el a hatázozatot 14 igen szavazattal, elenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett (Amerikai Egyesült Államok)
