ENSZ
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1945-ben jött létre a második világháborút követően. Alapítóinak célja az volt, hogy olyan nemzetközi rendszert hozzanak létre, amely elősegíti a béke fenntartását, az államok közötti együttműködést, az emberi jogok védelmét és a nemzetközi konfliktusok békés rendezését.
Az ENSZ jelenleg a világ legnagyobb nemzetközi szervezete. Működésének alapját az ENSZ Alapokmánya képezi, amely meghatározza a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb elveit, köztük az államok szuverén egyenlőségét, az erőszak alkalmazásának tilalmát, valamint a népek önrendelkezéséhez való jogát.
A palesztin kérdés az ENSZ történetének egyik legtöbbet tárgyalt ügye. Már az 1947-es felosztási terv elfogadása óta az ENSZ rendszeresen foglalkozik Palesztina és Izrael helyzetével, és több száz határozatot fogadott el a témában.
A Közgyűlés és a Biztonsági Tanács
Az ENSZ két legfontosabb politikai szerve a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács.
A Közgyűlésben minden ENSZ-tagállam egy szavazattal rendelkezik. A testület ajánlásokat, nyilatkozatokat és határozatokat fogadhat el, amelyek politikailag jelentősek, de általában nem kötelező erejűek.
A Biztonsági Tanács ezzel szemben a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos kérdésekért felelős. Tizenöt tagból áll, közülük öt állandó tag (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság) vétójoggal rendelkezik.
A Biztonsági Tanács egyes határozatai kötelező erejűek lehetnek a tagállamokra nézve. A palesztin kérdés kapcsán különösen fontosak voltak a 242-es (1967), 338-as (1973), 478-as (1980) és 2334-es (2016) határozatok.
ICJ és az ICC
A két intézményt gyakran összekeverik, de feladatuk eltérő.
A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az ENSZ legfőbb bírói szerve. Székhelye Hágában található. Az ICJ államok közötti jogvitákkal foglalkozik, illetve tanácsadó véleményeket adhat az ENSZ szerveinek kérésére.
Az ICJ nem egyéneket ítél meg, hanem államok jogi helyzetét vizsgálja
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court – ICC) szintén Hágában működik, de más feladatot lát el. Az ICC egyéni büntetőjogi felelősséget vizsgál, vagyis személyeket vonhat felelősségre népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények és agresszió bűncselekménye miatt.
Míg az ICJ államokról és nemzetközi jogi kötelezettségekről dönt, addig az ICC egyes politikai vagy katonai vezetők büntetőjogi felelősségét vizsgálhatja.
Palesztina és a nemzetközi jog
A palesztin kérdés a modern nemzetközi politika és nemzetközi jog egyik legtovább fennálló és legtöbbet tárgyalt ügye. A konfliktus nem csupán két nép vagy két nemzeti mozgalom közötti vita, hanem olyan kérdéseket is érint, mint az önrendelkezés joga, a megszállás jogszerűsége, a menekültek helyzete, a területszerzés háború útján, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása. Az elmúlt évtizedek során az ENSZ szervei, a Nemzetközi Bíróság (ICJ), a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), valamint különböző nemzetközi szervezetek és emberi jogi intézmények számos alkalommal foglalkoztak a palesztin területekkel kapcsolatos kérdésekkel.
Önrendelkezés
Az önrendelkezés a modern nemzetközi jog egyik alapelve. Lényege, hogy minden népnek joga van szabadon meghatározni politikai státuszát, valamint saját gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését.
A palesztin nép önrendelkezési jogát az ENSZ és a Nemzetközi Bíróság több alkalommal is elismerte. A nemzetközi jogi viták jelentős része abból fakad, hogy a palesztinok szerint a megszállás és a telepespolitika akadályozza e jog gyakorlását.
Megszállás
A nemzetközi humanitárius jog szerint megszállásról beszélünk, amikor egy állam fegyveres erői tényleges ellenőrzést gyakorolnak egy olyan terület fölött, amely nem része saját nemzetközileg elismert területének.
A nemzetközi közösség többsége Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet a palesztin területek részének tekinti, amelyek 1967-ben izraeli ellenőrzés alá kerültek. A megszállás jogi következményeinek kérdése az ENSZ és a Nemzetközi Bíróság állandó napirendi témája.
Annexio
Az annexió vagy bekebelezés egy terület egyoldalú állami elcsatolását és saját államterületbe való beolvasztását jelenti.
A modern nemzetközi jog egyik alapelve, hogy területet nem lehet jogszerűen megszerezni fegyveres erő alkalmazásával.
Telepek
A telepek olyan civil lakóövezetek, amelyeket Izrael az 1967-ben megszállt területeken hozott létre.
Az ENSZ, a Nemzetközi Bíróság és a nemzetközi közösség túlnyomó többségének álláspontja szerint a megszálló hatalom nem telepítheti saját polgári lakosságát a megszállt területekre.
Menekültek joga
A palesztin menekültkérdés az 1948-as háború során alakult ki, amikor palesztinok százezrei hagyták el otthonaikat vagy kerültek elűzésre.
A kérdés központi nemzetközi jogi dokumentuma az ENSZ Közgyűlésének 194. számú határozata, amely kimondta, hogy a hazatérni kívánó menekültek számára lehetővé kell tenni a visszatérést, illetve kártérítést kell biztosítani azoknak, akik nem térnek vissza.
A menekültek visszatérésének kérdése a palesztin politikai követelések egyik legfontosabb eleme maradt napjainkig.
Háborús bűncselekmény
Háborús bűncselekménynek minősülnek azok a súlyos jogsértések, amelyeket fegyveres konfliktusok során a nemzetközi humanitárius jog megsértésével követnek el.
Ide sorolhatók például:
• civilek szándékos megtámadása;
• túszejtés;
• kínzás;
• indokolatlan pusztítás;
• védett személyek erőszakos áttelepítése.
Ezek kivizsgálása és adott esetben büntetőjogi üldözése az ICC hatáskörébe is tartozhat.
Emberiesség elleni bűncselekmény
Az emberiesség elleni bűncselekmények olyan súlyos cselekmények, amelyeket civilek elleni széles körű vagy rendszerszerű támadások részeként követnek el.
Ebbe a kategóriába tartozhat például:
• üldöztetés;
• deportálás;
• kényszerkitelepítés;
• gyilkosság;
• fogva tartás;
• apartheid jellegű rendszer működtetése.
Az ilyen cselekmények békeidőben és háború idején egyaránt megvalósulhatnak.
Mennyire kötelezőek az ENSZ-határozatok?
Nem minden ENSZ-határozat rendelkezik azonos jogi súllyal.
A Közgyűlés határozatai többnyire ajánlások, politikai állásfoglalások vagy a nemzetközi közösség többségi véleményének kifejeződései.
A Biztonsági Tanács határozatai viszont bizonyos esetekben kötelező erejűek lehetnek, különösen akkor, ha az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alapján fogadják el őket.
A palesztin kérdésben ugyanakkor sok határozat jelentős politikai és jogi hivatkozási alappá vált akkor is, amikor nem rendelkezett közvetlen végrehajtási mechanizmussal.
Miért hivatkoznak olyan gyakran a palesztinok a nemzetközi jogra?
A palesztin politikai gondolkodásban a nemzetközi jog különösen fontos szerepet tölt be, mivel a palesztinok nem rendelkeznek olyan katonai vagy gazdasági erőforrásokkal, amelyekkel a konfliktus erőviszonyait megváltoztathatnák.
Ezért a palesztin diplomácia évtizedek óta elsősorban az ENSZ-re, a nemzetközi bíróságokra, az emberi jogi egyezményekre és a nemzetközi humanitárius jogra támaszkodik.
Az önrendelkezés joga, a megszállás kérdése, a telepek jogi megítélése, a menekültek helyzete és Kelet-Jeruzsálem státusza mind olyan területek, ahol a palesztin politikai vezetés a nemzetközi jogi fórumokat tekinti a legfontosabb eszköznek. A nemzetközi jogra való hivatkozás egyben annak kifejezése is, hogy a konfliktus rendezését nem katonai, hanem jogi és politikai eszközök révén kívánják elérni.
Források:
Charter of the United Nations. San Francisco, 26 June 1945.
United Nations General Assembly. Resolution 194 (III): Palestine – Progress Report of the United Nations Mediator. 11 December 1948.
Geneva Convention Relative to the Protection of Civilian Persons in Time of War (Fourth Geneva Convention). Geneva, 12 August 1949.
United Nations Security Council. Resolution 242 (1967). 22 November 1967.
United Nations Security Council. Resolution 338 (1973). 22 October 1973.
United Nations Security Council. Resolution 478 (1980). 20 August 1980.
Rome Statute of the International Criminal Court. Rome, 17 July 1998.
International Court of Justice. Legal Consequences of the Construction of a Wall in the Occupied Palestinian Territory. Advisory Opinion. 9 July 2004.
United Nations Security Council. Resolution 2334 (2016). 23 December 2016.
International Court of Justice. Legal Consequences Arising from the Policies and Practices of Israel in the Occupied Palestinian Territory, including East Jerusalem. Advisory Opinion. 19 July 2024.
